A cserépkályha kifűtése, szárítófűtése

Az építés során az új kályhában sok víz kerül, ezt kell ilyenkor a kályhatestből eltávolítani – méghozzá fokozatosan. A kifűtés során a víz a kéményen keresztül, gőz formájában távozik! Ezért nagyon fontos, hogy a száradás alatt a szellőző nyílások, illetve ha lehet, az ajtó(k) a mindig nyitva legyen(ek)! Az ajtó teljes bezárása megakadályozza a huzatot, a felhalmozódó gőzök nem tudnak távozni, és a fugák kitágulnak, megnyílnak!

A szárító fűtést a kályha felépítése után meg lehet kezdeni. A teljes kifűtés időtartama kb. 3 hét. Ezt abban az esetben, ha a kályha fűtési szezonban készül, be kell tartani!!!!!

A kifűtés menete:

Az első begyújtások előtt a kéményt elő kell melegíteni, aminek módja: a kéménytisztító ajtót levéve, a kéményben égessünk el megfelelő mennyiségű papírt. A cél a kémény átmelegítése – azaz, ne elégedjünk meg azzal, hogy ellobbant egy-két lapocska, hanem égessünk el komolyabb mennyiséget annak érdekében, hogy ne következzék be visszafüstölés.

Miért?

A kémény ugyanis egyfajta szelep a benti, ill. a kinti levegőtömb között. Ha odakinn lényegesen hidegebb van, mint a lakásban, akkor a nagytömegű kinti levegő erős szívóhatása érvényesül (van huzat). Ha odakinn melegebb van, mint benn (elég egy-két foknyi különbség is), akkor szintén a kinti nagy légtömeg hatása érvényesül. Méghozzá úgy, hogy „visszatölt” a lakásba, azaz az áramlás iránya éppen fordított lehet, mint az az égés számára szükséges (nincs huzat). A frissen elkészült kályha a kéményen keresztül veszíti el a víztartalmát, gőzét, ami még vissza is hűti a rendszert, azaz növeli a begyújtás nehézségét. A füst ilyenkor ajtón, de a fugák között is előtörhet, ami nem műszaki rendellenesség, hiszen az agyag a vízveszejtés során törvényszerűen kissé megrepedezik. A kályhában gomolygó füst pedig megtalálja ezeket a réseket. Ha már van megfelelő huzat, akkor viszont nem veszi igénybe őket, hanem a kéményt választja.

A kémény kifűtésére szánt papírral tehát nem érdemes takarékoskodni, hiszen ezzel a visszafüstöléssel járó kellemetlenségeket spórolhatjuk meg. Célszerű legalább(!) 8-10 teljes újságot elégetni úgy, hogy lapokra tépjük, lazán gyürkésszük, majd az első, már égő lapra folyamatosan „rátöltjük”. Ne tévesszen meg bennünket, ha a kémény gyorsan kikapja már az első lapokat is. A felmelegítés a cél, ezért végezzük el az előírt folyamatot!

- Az első héten maximum langyos, kézmeleg állapotig melegítsük fel a kályhát. Nagyon kis tűzre 1-2 kg vékony fát rakjunk. A fűtés befejezését követően a szellőzőket tilos becsukni!
- A második hét elején már meleg tapintásig lehet felfűteni a kályhát a famennyiség fokozatos és óvatos növelésével. Az ajtót még mindig nem kell becsukni!
- A második hét legvégén, ill. a harmadik héten már forróra (üzemi hőmérsékletre) fűthető a kályha, oly módon, hogy a tűzteret egyszerre megtöltjük a szükséges famennyiséggel, és ezt kb. 12-24 óra múlva megismételjük. Az ajtót, ill. a huzatszabályozót még mindig nem csukjuk be!
- A harmadik hét végén a fentiek betartásával a kályha ki van fűtve. Teljes kapacitással üzemeltethető.

 

Cím: Győr, Kölcsey u. 14.
E-mail: kissg.gyor@gmail.com;
Mobil: +36 30 / 2 141 815

Bemutatkozás

A kályhás

2013. január 07. 10:21

 

Az ember olcsó és barátságos melegségre vágyik, így egyre többen rakatnak maguknak kályhát, kandallót, tűzhelyet. Kiss Géza közel két évtizedes újságírói múlttal a háta mögött állt be a győri kályhások sorába. Azt mondja, nem bánta meg.

Kiss Géza nevével sűrűn találkozhattak egykoron a Magyar Nemzet olvasói, a Győri Rádió hallgatói és a régi városi televízió nézői. Profi volt, a média minden műfaját, ágát-bogát bejárva döntött úgy, veszi a kalapját, s egy másik tanult mesterségében próbál szerencsét, keres nyugalmat. A kályhák gyerekkora óta érdekelték, de az iparűzéshez szükséges papírokat már felnőtt fejjel szerezte be. Mestere az a Balaton-felvidéki Monostori Péter lett, akit egyedi, csodálatos munkái országszerte híressé tettek.

 Jól indult a kétkezi vállalkozás, az újdonsült kályhás az első fűtési alkalmatosságot egy barátja nyaralójában építhette meg, meisseni csempéből. Azt mondja, azóta is csak a megrendelőre figyel, hosszas beszélgetés és alapos tervezés után mindig az igényhez leginkább igazodó cserépkályhát, téglakályhát, kandallót, kemencét vagy éppen tűzhelyet alkotja meg. Kedvencét, a cserépkályhát annak ajánlja, akinek van ideje, kedve gondoskodni a tűzről. A kandalló azoknak való, akik későn hazatérve mihamarabb szeretnének meleget, családias hangulatot varázsolni otthonukba.

Kiss Géza szerint a kályhadivat gyorsan változik, napjainkban az úgynevezett középpárkányos modell a kedvelt, világos, bézs vagy fehér színű csempékkel. Újabban a modern, minimál stílusú otthonokban is feltűnik a kályha, itt a nagy táblás, sima felületű csempék használatára beszéli rá a tulajdonosokat a mester. Azt mondja, ezek is szépek, de amire eddig a legbüszkébb, az a Mayer István kővágóörsi kályhacsempéiből készült darab.

 A párkánnyal, pártasorral épített polgári kályha egy tárnokréti panzió különlegessége. Ma már alig épül új ház kandalló vagy cserépkályha nélkül, s a régi otthonok tulajdonosai közül is egyre többen rakatnak pótlólag pénztárcát kímélő, hagyományos fűtőberendezést. Azt persze nem árt tudni, hogy ezeket időközönként gondozni szétszedni és újrarakni kell, mert a samott szétég, a téglák mállani kezdenek. A megrendelőt és a mestert egy életre összeköti a termék, a jól működő tűzhely.

 Kiss Géza, mint minden vérbeli szakember, vadászik a régen elbontott, fészerben, pincében, padláson felejtett csempékre, amelyekből újra felépíthető, rekonstruálható a múlt egy-egy gyönyörű darabja. Maga a kályharakás az előkészület, a tervezés után egy hét kőkemény, kétkezi munka. A mesterember a művet befejezve mindig engedélyez magának némi pihenőt. Ilyenkor ír. Úgy véli, szerencséje van, mert a harmóniát, az egyensúlyt, a minőséget keresi mind a két énje.

 

Földvári Gabriella